Az immunrendszer a szervezet egységét fenntartó sejtek és védelmi mechanizmusok összesége, melyek felismerik és elkülönítik a saját alkotóelemeket a környezetből érkező idegen ágensektől. A szervezetre károsként felismert struktúrák hatástalanítására, elpusztítására az immunrendszer immunválaszt indít el. Csakúgy, mint bármelyik más szervrendszerünk esetében, az immunrendszer működésében is felléphetnek rendellenességek. Ezek egyik csoportja az autoimmun betegségek, akkor jönnek létre, ha az immunrendszer a szervezet egyes egészséges alkotórészei ellen indít támadást. Ha az immunrendszer fertőzésre adott megfelelő válasza elmarad, immunhiányos állapotról beszélünk. Az immunbetegségek gyógyításával a klinikai immunológia tudományága foglalkozik. Az immunológiához kötődő szakterület az allergológia, infektológia és a reumatológia.

Mikor forduljunk immunológushoz?

Legtöbben elsőként a gyermek vagy háziorvosnál jelentkeznek panaszokkal, ahol általános laborvizsgálatokat is előírhatnak. Ha diagnózist nem sikerül felállítani vagy a tünetek enyhítésére felírt kezelések hatástalannak bizonyulnak, felmerülhet az immunológus felkeresése a probléma rendszerszintű feltárására.
A veleszületett immunhiányos állapot csecsemőkorban jelentkezhet már, például gyakran visszatérő súlyos fertőzések formájában.
Az autoimmun betegségek tünetei nagyon változatosak lehetnek. Az egész szervezetet érintő (szisztémás) autoimmun betegségekre figyelmeztethetnek a bizonytalan eredetű ízületi- és izomfájdalmak, izomgyengeség vagy az ismeretlen eredetű, tartós hőemelkedés, láz. Hosszú ideig jelentkező bőrkiütések és hólyagos bőrbetegségek hátterében is állhat immunológiai probléma. A légutakat érintő hurutos megbetegedések átlagosnál gyakoribb előfordulása is utalhat az immunrendszer hiányosságaira, csak úgy, mint a megnagyobbodott nyirokcsomók.

Hogyan segíthet az immunológus?

Az immunológus feladata, hogy feltárja a legtöbbször gyulladással járó tünetek pontos okát és célzott kezelést javasoljon. Igazolja továbbá, hogy a betegség immunológiai eredetű-e, vagy más szakterület specialistájához kell-e irányítani a beteget. Autoimmun betegségek esetében alkalmaznak általános immungátló kezeléseket, és egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az egy-egy immunfolyamatot célzottan gátló ún. biológiai kezelések. Immunhiányos kórképeknél a terápia irányulhat az immunrendszer erősítésére. Az immunrendszer működése többféleképpen is kapcsolódik a rákos megbetegedésekhez. Egyrészt az immunrendszer feladata felismerni és korai stádiumban elejét venni a rosszindulatú sejtburjánzásnak. Ezen alapulnak a rák kezelésében sok esetben áttörést hozó immun terápiák. Másrészt, az immunrendszert létrehozó sejtekben is kialakulhat rák, aminek kezelése onkológiai ellátást igényel.

Immunhiány

Olyan problémákat sorolunk ide, melyek csökkentik az immunrendszer védekezőképességét. Ebből kifolyólag az immunhiányos állapotok állandó velejárói a súlyos, elhúzódó vagy visszatérő fertőzések. A súlyos szövődmények mellett kimenetelük akár végzetes is lehet. Két fajtájuk ismert: az elsődleges, vagy primer immunhiány egy meglehetősen ritka veleszületett állapot. A másodlagos vagy szekunder immunhiány általában a későbbi életkorokban alakul ki például HIV fertőzés hatására.

Autoimmun betegségek

Olyankor alakulnak ki, ha az immunrendszer a védelmére bízott szervezet egyes alkotórészei ellen fordul. Az autoimmun betegséggel küzdő emberek immunrendszere képtelen különbséget tenni a saját és nem saját (vagyis a külvilágból érkezett) molekulák között. Az autoimmun betegségek diagnosztizálására számtalan laboratóriumi teszt áll rendelkezésre. Az elsődleges vagy primer autoimmun betegségek, például az I-es típusú cukorbetegség tünetei már a születéstől fogva jelentkezhetnek. A másodlagos vagy szekunder autoimmunitás ezzel szemben az élet későbbi szakaszában, több tényező hatására alakulhat ki. A reumás ízületi gyulladást és a sclerosis multiplexet általában ez utóbbi csoportba sorolják. Előfordulásuk kiterjedése alapján megkülönböztetnek lokális autoimmun betegségeket (pl. a bélrendszert érintő Crohn-betegség) és az egész szervezetet érintő kórképeket (pl. szisztémás lupusz erythematosus).

Allergiák

Hátterükben túlérzékenység áll. Az immunrendszer egyes ártalmatlan idegen anyagok ellen indít szükségtelen támadást, melynek nemkívánt eredménye a saját szövetek károsodása. Szinte bármilyen anyag lehet allergén, vagyis allergiát kiváltó, de leggyakrabban valamilyen étel elfogyasztása (pl. földimogyoró), vagy lebegő részecske beszippantása (pl. pollen, por) nyomán jelentkezik allergia. Az allergiás reakció során a veszélyesnek észlelt, de valójában ártalmatlan allergének „legyőzésére” az immunrendszer sejtjei erőteljes vegyületek termelésébe fognak. Ilyen például a gyulladást kiváltó hisztamin.

Highlighted

Immunological examination

Immunological examination

Versys Clinics
1138 Budapest 13. Madarász Viktor utca 47–49. 7. em. - Madarász Irodaház, I. épület
HU lab tests WIFI
 £ 316.28
+36303320670
View

Additional Offers

Allergology-Immunology consultation

Allergology-Immunology consultation

Vitalorg
1131 Budapest 13. Göncöl u. 28-30.
HU lab tests online booking WIFI
 £ 40.48
+3613500631
View
Immunological consultation

Immunological consultation

Versys Clinics
1138 Budapest 13. Madarász Viktor utca 47–49. 7. em. - Madarász Irodaház, I. épület
HU lab tests WIFI
 £ 63.26
+36303320670
View
Immunotherapy

Immunotherapy

FirstMed
1015 Budapest 01. Hattyú utca 14. Hattyúház 5. emelet
HU
Immunology examination

Immunology examination

CMC Déli Klinika
1012 Budapest 01. Kuny Domokos utca 13-15.
HU
Vaccination, travel consultation (adult and children)

Vaccination, travel consultation (adult and children)

Wáberer Medical Center
1123 Budapest 12. Alkotás utca 55-61.
HU
Immunology examination

Immunology examination

MeDoc
1133 Budapest 13. Kárpát utca 7/B
HU