Az elektrokardiogram, rövidítve EKG, a szív elektromos aktivitását mérő vizsgálat. Minden szívdobbanásnál egy elektromos impulzus utazik keresztül a szíven. Ez a hullám összehúzódásra készteti a szívizomszövetet, kipumpálva a vért a szívből. A normális EKG görbe megmutatja a szív pitvarai és kamrái összehúzódásának időbeliségét. Az EKG-készülék papírszalagra rajzolt görbék formájában teszi láthatóvá a szív elektromos jeleit.

Az EKG görbe

Az első, úgynevezett P hullám a jobb és balpitvarban keletkezik, melyet egy, a hullámnak a szív alsóbb régiói felé való átvezetését jelző lapos vonal követ az EKG görbén. Az hullám ezt követő, QRS komplex néven ismert szakasza a jobb és bal kamrában keletkezik. Az utolsó, T hullámnak nevezett szakasz a szív nyugalmi állapotba való visszatérését jelzi.

Miért végeznek EKG vizsgálatot?

Az EKG görbe szakaszainak mérésével megtudható, hogy az ingerület milyen sebességgel halad a szív különféle részein keresztül. A kardiológus ezzel megállapíthatja a normálishoz képest túl gyors vagy lassú ingerületvezetést és az esetleges ritmuszavarokat. A szíven keresztülhaladó elektromos aktivitás mennyiségének mérése jelezheti a kardiológus számára a szívizom vastagságát, vérellátási zavarát vagy tüdőembólia kialakulását. A szívritmuszavarok beazonosítását egy hosszabb, legalább 12 szívverésnek megfelelő komplexust tartalmazó, ritmuscsíknak nevezett görbén végzi a kardiológus.

Miből áll a kardiológiai vizsgálat?

A kivizsgálás különösebb előkészületet nem igényel. A kardiológia vizsgálat első lépéseként a pácienst kikérdezik a kórelőzményekről és a fennálló panaszokról. Ezt követően fizikális vizsgálat történik, melynek során a szakorvos felméri a keringési betegségre utaló látható jeleket. Sor kerül a vizsgálat során pulzus és vérnyomás mérésre, a mellkas kopogtatásával pedig a szív méretéről és térbeli elhelyezkedéséről kap információt a kardiológus. A szív elektromos aktivitásának méréséhez kerül sor az EKG-vizsgálatra. Az EKG vizsgálat alatt a páciens hanyatt fekszik és törzsére, illetve alsó végtagjaira körülbelül 10 elektróda kerül. Az elektromos vezetőképesség javításához a bőrt géllel nedvesítik. Esetenként szükség lehet az felhelyezési pontok leborotválására is. Az EKG vizsgálat fájdalommentes és mellékhatással sem jár. Az EKG-vizsgálatnak az alábbi fajtái ismertek még:

Terheléses EKG - ergometria: bizonyos szívbetegségek kimutatható jelei csak fizikai terhelésre jelentkeznek. A nyugalmi EKG mellett, ezért szükség lehet terheléses EKG vizsgálatra is. Az ergometriás vizsgálat során a vérnyomás és EKG görbe változásait monitorozzák miközben a pácienssel fokozatosan növekvő erőkifejtést igénylő mozgást végeztetnek, például futópadon vagy szobabiciklin. Az erőkifejtés után végigkövetik, ahogy visszatér a nyugalmi állapotba. A terheléses EKG segítségével diagnosztizálhatók a koszorúérbetegségek és a szívritmuszavarok.

Holter monitorozás: a Holter a szív elektromos tevékenységét 24 órán keresztül rögzítő, EKG-vel azonos működésű hordozható készülék, ami kimutatja az ingerképzési és vezetési zavarokat (kórosan lassú vagy túl gyors szívverés, gyakori melléütések, szabálytalan szívverés), és az esetleges életet veszélyeztető ritmuszavarokat. A készülék folyamatosan rögzíti a percenkénti szívverések számát és a szívből érkező elektromos jeleket. Viselése közben a páciens mindennapi tevékenységeit folytatja.

Ajánlatok